© Designe By Zol@ 2013 

 

FALUTÖRTÉNET

A község és környéke a Hont-Pázmán nemzetség osi birtoka volt, melyet a Géza fejedelem idejében hazánkba jött Hunt vezér alapított, aki a mai község északi területén fából, gerendából várat épített körülbelül a X-XI. század fordulóján.

A várról közelebbi adatunk nincs.
A vár elso okleveles említése "Castrum de Hunt" alakban II. Endre 1219-ben kelt oklevelében történt, amikor a király megerosíti Herwint, Rudger fiát bizonyos Hont vármegyei földbirtokában, mely földet még Imre király vett ki a honti vár birtokából és adományozott Rudger comesnek. Késobb egy 1246-ban kiadott oklevélben szerepel "Castri nostri Hunth" néven, és ekkor IV. Béla király Miklós, Detre fiának, a Hont vártól felmentett Balassagyarmat földjét adta cserébe a Lipót vármegyében levo Újfalu, és Palugya birtokokért. Amikor IV. Béla 1256-ban Péter honti várjobbágynak viski részbirtokáért cserébe átadta a honti várhoz tartozó Ság földjének felét, akkor a vár seregének parancsnokaként Boleszlót említik.1358-ig sokszor említik a várat, de mindíg úgy, hogy a király egy-egy várbirtokot eladományoz. 1284-ben maga Hont falu is magánbirtokba kerül, ebbol nyilvánvaló, hogy a vár végleg elveszti jelentoségét.
A várnak különösebb szerepe nem volt, és a XIII. század végén minden jelentosségét vesztve elpusztult.
1972-ben Nováki Gyula végzett a várban ásatásokat.